A vészkorszak hetvenedik és a neológ zsinagóga építésének századik évfordulója alkalmából felavatták a Makói Zsidó Emlékjelet csütörtökön.

A magyar vészkorszak részben testvérgyilkosság: magyarok ellen követték el és magyarok vettek részt az elkövetésben - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője az avatóünnepségen.

Milyen egyszerű és igaz mondat ez, ma még sincs olyan konszenzus ebben a kérdésben, amilyennek egy erős, szabad és biztonságos közösségben lennie kellene - fogalmazott a miniszter.

Lázár János hangsúlyozta, "ma még tennünk kell azért, hogy e mondat igazsága a következő nemzedékek nevelésének, tanításának alapja lehessen", hogy ami hetven éve megtörtént, valóban ne történhessen meg soha többé.

Az áldozatok magyarok voltak, ezért a holokauszt a magyarság nemzeti tragédiája. Ma is vannak olyanok, és sajnos néha még a közéletben is hallatják hangjukat, akik különbséget tesznek magyar és magyar között, akik ki akarnak rekeszteni valakit a nemzetből - folytatta a miniszter.

A bűnösök egy része, méghozzá nem is kicsiny része magyar volt, s nem csak a keretlegény, aki a transzportot kísérte. A magyar állam egyes vezetőit súlyos személyes felelősség terheli a magyar zsidóság deportálásáért, saját polgáraik halálra ítéléséért - mondta a politikus.

A Csanád vezér téren, az egykori neológ zsinagóga helyén álló emlékjelet Karsai Ildikó grafikusművész tervei alapján Bánvölgyi László és Bodó Jenő képzőművészek készítették el, az alkotás nemcsak a lerombolt templomnak és közösségének, hanem minden elpusztított makói zsidó embernek emléket állít. A kőtalapzaton álló alkotás fekete gránit keretét üveg borítja, amelyen az egykori zsinagóga épületének grafikája látható, a templom sziluettjét pedig az emlékműben elhelyezett kövek rajzolják ki.